Dr Grzegorz Bubak

"Twórczość filmowa Istvána Szabó"

   Pierwsza w polskich badaniach próba spojrzenia na twórczość znakomitego węgierskiego reżysera jako pewną całość. Autor poddaje szczegółowej analizie filmy Szabó, bada główne wątki jego dorobku artystycznego, problematykę i zainteresowania widoczne w tych obrazach.

   Szabó należy do pokolenia, którego dzieciństwo i młodość przypadły na lata wojenne i okres burzliwych powojennych przemian. To one ukształtowały psychikę, postawy i emocje reżysera, który sięga do tej wspólnoty doświadczeń, ale się do nich nie ogranicza. Interesują go także losy generacji ojców i dziadków, często wraca zatem w swych filmach do przełomu XIX i XX wieku, aby tam szukać źródeł współczesnych postaw moralnych nie tylko swych rodaków, ale i narodów Europy Środkowej, której losy rozpatruje w perspektywie uniwersalnej.

   Szabó István játékfilmjeinek monográfiája a magyar rendező filmjeit összességében vizsgálja; ez az első ilyen próbálkozás a lengyel kutatásban.

   Részletesen elemzi Szabó filmjeit, művészeti munkássága fő vonalait, filmjei problematikáját és kutatja a művész érdeklődését.

   Szabó István generációjának a gyermekkora és fiatalsága a háborús évekre és a viharos háború utáni változásokra esett, ezek alakították lelkét, természetét és emócióit.

   A rendező felhasználja generációja közös tapasztalatait, de nem szorítkozik rá kizárólag. Az apja és nagyapja generációjának a sorsa érdekli. A XIX. és XX. század fordulójához gyakran visszatér, hogy a mai morális magatartás forrását keresse, de nem csak honfitársaiét, hanem egész Közép-Európa nemzeteiét, amelyek sorsát univerzális távlatban szemléli.

   Filmművészete nagyon vonzó a lengyel néző számára, mivel Szabó a közös vagy legalább ismert valóságot gyakran más szempontból mutatja be, ami a nemzetek különböző történelméből következik. A II. világháború utáni azonos törekvéseket, a XX. század második fele generációjának sorsát teljesen más tapasztalatok előzték meg, az I. világháború vége teljesen megváltoztatta a valóságszemléletet. Szabó filmjei megismertetnek azokkal a mechanizmusokkal, amelyek Lengyelországban idegennek tetszhetnek, de ha a társadalmi alapok ismertek, biztosan érthetők. - A rendező mintha mindig egy film variációit forgatná, de minden esetben újat mond.

   A könyv öt fő részből áll: az első részben röviden, körvonalakban bemutatja a magyarországi eseményeket az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéstől a mai napig. Magyarország történelme legfontosabb tényeinek ismerete elengedhetetlen feltétel Szabó művészetének interpretációjához, a történelmi motívumok a legfontosabb kulcs, mely minden lényeges elemet és Szabó művészeti munkásságának fő vonalait értelmezi.

   A második részben az első trilógia filmjeiről van szó: megjelöli az érintkezési pontokat és rámutat a rendező későbbi alkotásainak jellegzetességeire. Báron és Paul periodizációjának elemzése lényeges pontja a fejezetnek.

   A következő rész a második trilógia filmjeinek elemzését foglalja magába, melyeknek elkülönítése kétségesnek tetszhet. Nagyon nehéz dolog megtalálni itt az első trilógia elemeit, amelyek a későbbi korszak filmjeihez kapcsolódnak. A Tűzoltó utca 25 és a Budapesti mesék című filmeket bírálták legszigorúbban - érdemes volna kutatni, kinek van igaza.

   Végül a negyedik részben a magyar rendező legismertebb filmjeinek elemzése következik. Ezek a filmek a Közép-Európa trilógiát alkotják. A közös jellegzetességeket mutatja be (pl. jól látható külső kapocs az osztrák színész, Klaus Maria Brandauer személye, aki szerepel a Mephistoban, a Redl ezredesben és a Hanussenben). Korábbi filmek nyomainak és kapcsolatainak keresése ezekben a művekben nagyon érdekes és nehéz feladat. Ebben a fejezetben megtalálható a magyar filmkritika hangja is, amely szemére veti a rendezőnek, hogy a nemzetközi közönség kedvéért filmjei kommerciálisak lettek, nyelvüket leegyszerűsítette.

   Az utolsó rész Szabó kilencvenes évekből való filmjeit elemzi: tematikáját, nyelvi és formai kérdéseit, a korábbi trilógiákkal való kapcsolatait. Vizsgálja a rendező viszonyát az aktuális, napi témákhoz, véleményét az emberek magatartásáról a rendszerváltás után, a demokrácia kritikáját.

Powrót do "kadra akademicka"